Applying technology roadmapping for the energy saving industry

This paper discusses some issues of residential energy saving technologies in Hungary, applying a relatively new method. Coordination of public and industry investments - compling with sustainability criteria - has come up against several difficulties up to now. These problems originate mostly in the long-standing lack of the comprehensive strategic plans containing concrete objectives and state´s guidelines for the household market of building energetics products and services. The authors´ purpose is to analyse this market from a strategic point of view, and to process the available information using technology roadmapping, as well as to draw conclusions about the practical fruition

Ipari vagy más forradalom, innovációs vagy civilizációs hullám zajlik-e?

Hungarian Az „ipar 4.0” és a „4. ipari forradalom” közismert, gyakran használt kifejezések, de vannak, akik kritizálják őket. Az a legkevésbé fontos kritika, hogy a „sorszámozott ipari forradalmak” különböző változatainak tartalmában vannak különbségek. Fontosabb, hogy az emberi jólét és hatalomérvényesítő képesség indikátorainak görbéi az „első” ipari forradalom idején íveltek föl, a „második” és „harmadik” csak ugyanazt a trajektóriát folytatta. Az „első” ipari forradalommal jött létre a kapitalizmus, de egyik „további” sem hozott hasonló változást. Vannak alternatív elméletek különböző számú innovációs hullámokról. A Boston Consulting Group szerinti aktuális hullám, a mélytechnológia jellemzően fizikai termékekbe építi be az informatikát. Ha az emberiség történelmének egészére tágítjuk látókörünket, akkor mezőgazdasági, ipari és informatikai forradalmat különböztethetünk meg. Talán egy mesterségesintelligencia-forradalom is elkülöníthető lehet az informatikai forradalomtól. Ha túl könnyen osztogatjuk az „ipari forradalom” címkét, akkor devalváljuk azt, és nem vesszük elég komolyan az aktuális, várhatóan valóban sorsfordító hullámot. English “Industry 4.0” and “4th industrial revolution” are well-known, frequently mentioned expressions, but are subjects of criticism. The least important criticism is that there are differences between the contents of various versions of the “numbered industrial revolutions”. More important is the one that says that the curves of human well-being and empowerment indicators bent only during the “1st” industrial revolution, the “2nd” and “3rd” just continued that trajectory. The “1st” industrial revolution created capitalism, but none of the “others” brought any comparable change. There are alternative theories with different numbers of innovation waves. The Boston Consulting Group’s actual wave roots in the idea that deep technology typically brings information technology into physical products. If we broaden our scope to the whole history of mankind, we can distinguish an agricultural, an industrial and an information technology revolution. Perhaps an artificial intelligence revolution could be separated from the information technology revolution. This paper explores and compares these different approaches. The paper suggests that if we give the label ‘industrial revolution’ too lightly, we will devalue it and not take seriously enough the real, expected, truly life-changing wave

Mérnökök és marketingesek együttműködése a termékfejlesztésben

A tanulmány az üzleti és műszaki szakemberek együttműködésének egyik fontos területével, az új termékek kifejlesztésével foglalkozik. Bemutatja a fejlett piacgazdaságok vállalatainak egyértelműen kedvezőtlen tapasztalatait az olyan termékfejlesztések esetében, ahol akár a fejlesztő- mérnökök, akár a marketingesek egyoldalúan ráerőltetik saját elképzelésüket a másik félre. Felvázolja a gyakorlatban sikeresnek bizonyult „kettős hajtású“ termékfejlesztést, amely egyformán nyitott mind a marketingesek, mind a fejlesztőmérnökök kezdeményezései iránt és amelynek használata különösen indokolt volna hazánkban is

Hozzászólás a vállalaton belüli hatalmi súlypontok eltolódásához

A Vezetéstudomány hasábjain egy nemrégiben megjelent interjúban a nyilatkozó egyrészt azt állítja, hogy a termelési igazgatók világszerte a "futottak még" kategóriába kerültek a kereskedelmi igazgatókkal szemben, másrészt pedig azt, hogy a szervezet egészének az az érdeke, hogy megfelelően kiszolgálják a marketingoldal igényeit. E hozzászólás a témában összegyűlt nemzetközi kutatási eredményekre és statisztikai adatokra támaszkodva vitatja a fenti kijelentéseket

A változás fogadtatásának időbeli módosulása

A változásmenedzsment és a hozzá kapcsolódó szakterületek szakirodaimában több olyan modell is található, amely a változás által érintett emberek és csoportok reakciójának időbeli változását, hullámzását írja le. A cikk ezek közül mutat be néhányat, majd egy további lehetséges kutatási irányt vázol fel

A technikamenedzsment lényege és jelentősége

A tanulmány a technológiamenedzsmentet a vállalkozás üzleti és technológiai oldalát összekötő menedzsment szakterületeként értelmezi és ismerteti fő területeit. A technológiamenedzsment fontosságát a fejlett technológiák egyre növekvő stratégiai jelentősége adja. A technológiamenedzsment tantervek három fő jellegzetessége: a stratégia technológiai megközelítése, a termék kifejlesztésének és kommercializálásának funkcionális területeken átívelő, folyamatelvű tárgyalása, valamint a technológiaváltások menedzselésének kiemelt fontosságú oktatása. A szerző szükségesnek tartja a hazai technológiamenedzsment oktatásának mielőbbi beindítását

Benchmarking

A tanulmány ismerteti a benchmarking fogalmát, eredetét, kialakulását. Sorra veszi jellegzetes típusait, majd felvázolja folyamatának fő lépéseit. Bemutatja a benchmarking létjogosultságának gyakorlati bizonyítékát. Végül felhívja a figyelmet a bevált megoldások túlhajtásának csapdájára, az ún. Ikarusz paradoxonra

Ipari vagy más forradalom, innovációs vagy civilizációs hullám zajlik-e?

Az „ipar 4.0” és a „4. ipari forradalom” közismert, gyakran használt kifejezések, de vannak, akik kritizálják őket. Az a legkevésbé fontos kritika, hogy a „sorszámozott ipari forradalmak” különböző változatainak tartalmában vannak különbségek. Fontosabb, hogy az emberi jólét és hatalomérvényesítő képesség indikátorainak görbéi az „első” ipari forradalom idején íveltek föl, a „második” és „harmadik” csak ugyanazt a trajektóriát folytatta. Az „első” ipari forradalommal jött létre a kapitalizmus, de egyik „további” sem hozott hasonló változást. Vannak alternatív elméletek különböző számú innovációs hullámokról. A Boston Consulting Group szerinti aktuális hullám, a mélytechnológia jellemzően fizikai termékekbe építi be az informatikát. Ha az emberiség történelmének egészére tágítjuk látókörünket, akkor mezőgazdasági, ipari és informatikai forradalmat különböztethetünk meg. Talán egy mesterségesintelligencia-forradalom is elkülöníthető lehet az informatikai forradalomtól. Ha túl könnyen osztogatjuk az „ipari forradalom” címkét, akkor devalváljuk azt, és nem vesszük elég komolyan az aktuális, várhatóan valóban sorsfordító hullámot

A magyar menedzsment terminológia rendbetételéről és az írástudók felelősségéről

A szerző a Vezetéstudományban nemrég megjelent terminológiai cikkel vitázik, logikai és szakmai oldalról. Leírja az alapfogalmak világszerte egységes jelentését, és két elvi alapkérdés megválaszolása után megadja magyar megfelelőiket. Rámutat a hibás terminológia súlyos gyakorlati következményeire, és az "írástudók" ezzel kapcsolatos felelősségére